Volvo Ocean Race ’11-’12 – Lisszabon

Másfél éve van egy mappám, ami tulajdonképpen feldolgozatlan: 2012.06.04-06.12. VOR… Amikor megtudtam, hogy hozzám a legközelebbi VOR megálló Lisszabonban lesz, rögtön nekiálltam tervezgetni. Repülőjegy, szállás, akkreditáció, látnivalók Lisszabonban és a környéken … – netes kutakodás napokig, hajnalokig. Elhatároztam, hogy napi beszámolókat írok mindenről – főleg a háttér érdekelt nagyon, ami a közvetítésekből kimarad. Azt gondoltam misem egyszerűbb. Viszont amint megérkeztem a kikötőbe, és megállt mellettem az alig 300 méterre levő sajtóközpontba rendszeresített kisbusz, hogy felvehet-e, rögtön az események sűrűjébe csöppentem. Akkora élmény volt az egész forgatag, hogy az elején gyakorlatilag el is felejtettem dokumentálni. Aztán az első pár napban még próbálkoztam, de kiderült, hogy akkor kívülálló maradok. Pedig én a részese szeretnék lenni és ha fotózom akkor nem megy… Így „riporterként” magam elött megbuktam, összefoglaló, napokra lebontott kerek történetet nem sikerült összeraknom. Sebaj, gondoltam majd ha hazajövök. Aztán nekiálltam leírni, aztán belevesztem a képfolyamba. Aztán másnap elölről kezdtem az egészet, majd végül sosem fejeztem be. Hetente átpörgetem a képeket, videókat s leesett, hogy igazából nem is akarom „megcsinálni”. Nem akarom, hogy vége legyen, hogy befejezzem, tudat alatt jól esik, hogy azóta tart az esemény… Akkor hát íme egy féligkész anyag, egy egyszerű blogbejegyzés tartalmazhat ilyet is nem ?

A méretarány kedvéért:

Persze a sós víznek és a sebességnek hála a vizen készült fotóim java része használhatatlan lett. Csak utólag a monitoron visszanézve derült ki, hogy egy fátyolos, opálos réteg képődik, ahogy az ember szétkeni az objetívre fröccsenő sós vizet a törlőkendőivel. Legalább egy életre megtanultam miként készüljön fel az ember, ha a jól megszokott balatoni közegből kilép.

No és a sebesség, az eddig megszokottakhoz képest elképesztő. A motorosokból menet közben fotózni szinte lehetetlen, minden végtagjával kapaszkodik az ember, hogy le ne repüljön. Itt a telefonommal póbálkoztam, hogy mindebből valamit azért csak sikerüljön megörökíteni, miközben pattogunk a hullámokon -0:28-tól: